Vajon a Föld népességének hány százaléka iszik kávét? És milyen rendszerességgel? És vajon ha sokkal sokkal többször tényleg lehet ez káros szenvedély? Lehet ez egyáltalán szenvedély? Tudjuk hogy isszuk? Vagy csak isszuk mert szoktuk?
Már a diplomairáskor külön fejezetet játszott az életemben az "igyunk legálisan naponta sok sok kávét, tejeskávét, kapuccinot", ugyanis a globalizácio számomra gyönyörüséges melléktermékeként a hazánkba beáramlo kávédömpinget érzékszervi úton is tesztelnem kelett, hatásait éjszakánként magamon is tapasztalva. :) Sejthettem volna hogy itt én egyszer és mindenkorra el is vesztem. A papirpoharas "fogdd vidd mert gyorsabban megkapod rohanhacc tovább" dologba én "fogdd és vidd mert gyorsabban megkapod és sétálhacc zenével a füledbe az utcán és mindent másnak lácc" átalakítással szerettem bele, ami ugyancsak veszélyes odahaza, mert a kávé mennyisége ezen szerelemmel a duplájára nőtt ugyanis a beülös trécselős füstüs pletykázzunk délutánokat se lehetett kihagyni. :D Itten otthon a rohanunk dolog tényleg rohanunk. Egyszóval reggel 6 tol este 10ig. Rohanunk de ráérünk. Nem is értem. Na jo de ez egy másik téma. Szóval itt mindig rohan valaki és mindig kávéba ütközik. Sok helyen átlátszo amerikai lötykávé, elönye hogy literszámra iható mindenféle szinesfestettrajzoltdizájnos pohárból, ami akár még jokedvre is derit és olyan érzése lehet a keletről tévedt népeknek h huu de jo volt a kávé. Minden pékségben aluljáróban mindenhol kávékávékávé. Kávézók, bárok, mindenütt. Na de ezeket lehet hogy csak én ücsörögném végig szivesen, azonban pedig de biztods vagyok benne h tudok olyat mondani amiért más is odalenne :D Jo sokan halottak már róla tölem igen a Starbucks. Sokáig odavoltam érte csak egy könyv alapján, és mert láttam a filmekbe a logoját és mert készült Magyarországra (8éve készül, de nembaj lelkesedjünk), szoval nemtudom mért de hittem hogy több. Azóta kacsingatok vele mióta kinnvagyok. Nemtudom miért nem mentem be eddig. Pedig mindet megnézem. Megnézem az embereket benne, pontosan tudom melyik utca melyik sarkán... de nem. Tegnap először. Itt S, M, L es méret. Cappucino, M. Lehet csak nagyon bediliztem már a dologra és sokat vártam de ugy gondolom hogy jobb volt mint a többi. Különleges kávé? Aztmondják. Én ehez nem értek. Nekem majdnem minegyik ugyanolyan. Lehet hogy mégsem a minőségi koffein tette hanem a logo, a fehér pohár, a sok üzletember, a kedves kiszolgálás, de ráérősen sétálgattam (zene nélkül:) kávéval és úgy éreztem hogy célom és erőm van és jo hogy én az én. Lehet csak az első élmény volt ilyen de mindenesetre a poharam elraktam, hátha abban volt valami. Érdekes... Az új szerelem tehát kitart. Ez akkor most már szenvedély? Vagy rossz szokás? Nemtudom.
Azért a reggeli "minegy milyen ne szólj hozzám csak koffeint" és a "már meginn nem tudok aludni mert az uccsó kávém későn ittam" , "ez csak előadás igyunk egy kávét a pub-ban" és a "tanulnom kell anyyyaaa fözz kávét, kérlek" örök klasszikusai maradnak életemnek.
Van mikor nem tudatos, van mikor jo van mikor kell van mikor új van mikor szimbólum van mikor káros. Például ma. :) És holnap ismét mindennél égetőbb lesz, mikor kinyitom a szemem. Addig se szó, se beszéd:D
